Fajáték és fejlesztő játék webáruház

FALAND

Maria Montessori

De ki is volt ő valójában?

2019. június 24. - FALAND.HU

Orvos, tanár, iskolaigazgató, a Montessori-módszer megalapítója és édesanya.

Sokat hallottunk már a Montessori-módszerről, a Montessori játékokról, de bizonyosan kevesen tudjátok ki is volt Maria Montessori és hogyan vívta ki magának a hírnevet. Ebben a blogtémában nem a Montessori-módszerről olvashattok, hanem maga Maria Montessori munkásságát mutatnám be Nektek kedves Olvasók.

2988330.jpg

Maria Montessori 1870-ben született, Olaszországban, Chiaravalle községben. Mélyen katolikus családban élt. Öt éves volt, amikor családjával együtt Rómba költöztek, az iskolai tanulmányait már itt kezdte. Mindvégig kitűnő tanuló volt. 25 évesen orvosi diplomát szerzett, ő volt az első orvosnő hazájában.

Ezután tanítani kezdett a Római Egyetem orvosi karán, az egyetem ingyenes klinikáján pedig rendszeresen kapcsolatba került a szegény gyerekekkel.

A klinikán találkozott egy csoport értelmi fogyatékos gyermekkel is, akik az egyik kórteremben összezsúfolva embertelen körülmények között, minden gondoskodást nélkülözve élték mindennapjaikat. Az ott tapasztalt embertelen körülmények annyira megragadták a szociálisan érzékeny fiatal orvosnőt, hogy élményei hatására elkezdett értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozni.

1898 szeptemberében, Turinban mintegy 3000 fő részvételével tartották meg az első olasz tanügyi konferenciát, ahol Maria Montessori is jelen volt. A kongresszus egy bizonyos pontján Maria Montessori is felállt és szót kért.

" Az egészséges és normális gyermekeknél minden módszer jó, de az volna a helyes, ha olyan iskolákat állítanának és olyan módszereket alkalmaznának, melyek azoknak a gyermekeknek a fejlődését is elősegítenék, akik valamilyen degeneráltságban szenvednek".

Montessori javaslatát a kongresszus elfogadta és a közoktatásügyi miniszter még abban az évben megbízta Maria Montessorit a  Rómában felállítandó Gyógypedagógiai Intézet megszervezésével, mely megbízásával kezdetét vette az olasz orvosnő gyakorlati  nevelőmunkája.

Az általa szervezett iskola tanulói számára alakította ki első érzékszervi fejlesztő eszközeit, melyek a későbbi Montessori-eszközök alapját képezték.

A fogyatékos gyermekek nevelésével kapcsolatos sikerei felvetették annak a gondolatát, hogy az így nyert tapasztalatokat a normál gyermekek nevelés-oktatása  során is felhasználja.

1907 januárjában San Lorenzóban - Róma egyik külvárosában - nyílt meg az első intézete, amelynek munkája gyökeresen különbözött a századforduló megszokott gyermekintézményeinek nevelési-oktatási gyakorlatától. Ez az első "casa dei bambinit" (gyermekházat) az egyik külvárosi bérház földszintjén hozta létre ötven 3-6 éves gyermek számára. A berendezéshez a gyermekek testméretéhez alkalmazkodó asztalokat, székeket helyezett el, a gyermekek tevékenységükhöz az általa kifejlesztett eszközöket használhatták.

 

extraordinarywomen_montessori2_lead_t800.jpg

A képek forrása: https://montessori-ami.org

Az intézet hamarosan nagy népszerűségre tett szer, egyre többen kívánták az újszerű nevelési eljárást a gyakorlatban is megismerni. 

Ezt követően Rómában és Milánóban a felsőbb társadalmi rétegek által lakott városrészekben újabb gyermekházak alapítására kerül sor, létrejött az első műhelyi , ahol a speciális foglalkoztató eszközöket előállították. 

Élete során számtalan előadást tartott, iskolákat látogatott módszerének népszerűsítésére. Mindenki kíváncsi volt, hogy miben rejlik a Montessori-módszer sikere.

1952. májusában , 82 éves korában halt meg a hollandiai Nordwijk am Zeeben. Munkásságát fia, Mario Montessori folytatta, 1987-ben bekövetkezett haláláig.

Magyarországon a két világháború között jelentek meg ismertetések munkásságáról, egyes műveit lefordították magyar nyelvre. Maria Montessori kétszer járt Magyarországon (1930 és 1932.). Az első magyar Montessori Egyesület 1932-ben alakult meg. Montessori pedagógiai módszereinek elemei mind a mai napig fellelhetőek a világban. Magyarországon is sokáig hatottak a Montessori -módszerek, az utóbbi időben már leginkább csak az óvodai nevelésben. 1990 óta tapasztalható volt Montessori pedagógiájának újabb reneszánsza, amely azonban a valóságos iskolai nevelést alig befolyásolta. 24 magyarországi intézmény létezik.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://faland.blog.hu/api/trackback/id/tr3214903638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bölcsbagoly 2019.06.25. 16:20:02

Dicséretes kezdeményezés, akár a Waldorf- módszer is (csak az nem az értelmi fogyatékosok, hanem a problémás viselkedésűek számára lett kitalálva). De az érthetetlen,m hogy nálunk miért abszolút normális értelmű/viselkedésű gyerekeket iratnak be ezekbe az iskolákba! Persze, Vekerdy "tanár úr" dicsőségére, mert ezt főleg ő forszírozta a médiában, félrevezetve a hiszékeny szülőket.

Alick 2019.06.25. 18:25:42

@bölcsbagoly: A gyakorlatban a Montessori nem értelmi fogyatékosokon, hanem gettólakó gyerekeken lett sikeresen letesztelve (a "normál" oktatási intézményekhez képest jobb eredménnyel), utána annyira sikeres lett, hogy az általános közoktatásban is hódított, sőt Mussolini erre akarta alapozni a teljes olasz oktatási rendszert.
Na erre már Maria Montessori el is menekült Olaszországból, mert nem csípte a Duce-t...

FALAND.HU 2019.06.25. 19:20:29

Maria Montessori Egy élet a gyermekekért című filmet volt ma szerencsém megnézni az interneten. Nagyszerűen bemutatja Maria Montessori életét, azt, hogy a kor politikája mennyire befolyásolta az akkori emberek életét, Maria Montessori életét. Szívből ajánlom mindenkinek a filmet

bölcsbagoly 2019.06.26. 05:48:05

@Alick: te most meghazudtolod a cikk szerzőjét is?
"A klinikán találkozott egy csoport értelmi fogyatékos gyermekkel is, akik az egyik kórteremben összezsúfolva embertelen körülmények között, minden gondoskodást nélkülözve élték mindennapjaikat. Az ott tapasztalt embertelen körülmények annyira megragadták a szociálisan érzékeny fiatal orvosnőt, hogy élményei hatására elkezdett értelmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozni."
Hogy egyes pedagógusok és elhülyített szülők miért alkalmazzák a módszert normális gyerekeknél, azt tőlük kell megkérdezni! Ja, mert nem okozz problémákat, mintha azt értelmi fogyatékosokkal tenné!

Nyomek 2019.06.26. 11:02:34

Érdekes cikk és tényleg hiánypótló, de néhány ordító hiányosság van benne:
- a cikk lelkendezik a módszer fantasztikusságáról, de voltaképpen nem sokat tudunk meg róla. Írja: "Mindenki kíváncsi volt, hogy miben rejlik a Montessori-módszer sikere." - MI IS!!!
- ha annyira sikeres volt miért nem vették át ÁLTALÁNOSAN a módszereit, azaz miben rejlett a kudarca? (a magyarországi helyzetet értjük :-( ),
- ha már fontosnak tartja beírni a posztba, hogy Nordwijk am Zeeben halt meg, akkor azt is odabökhetné, hogy ugyan mi a túrót keresett éppen ott egy olasz nő? Ez annyira szúrta a szemem, hogy gyorsan utána is néztem:
Nagy utazó lévén nem kötődött Olaszországhoz, a kedvenc pihenőhelye Nordwijk am Zeeben volt, és kifejezett kérése volt, hogy ott temessék el, ahol meghal. És éppen pihenését töltötte a következő (afrikai) utazása előtt - 82. születésnapja előtt két hónappal (!)-, amikor agyvérzést kapott és meghalt.

Különben nagyon jó témát vett elő a posztoló, remélem nem akkor hallunk Montessori-ról legközelebb a hírekben, amikor betiltják, mint a magántanulói jogviszonyt.

szekertabor · provo.blog.hu 2019.06.26. 11:27:21

@bölcsbagoly: A Waldorf-módszer nem a problémás viselkedésűek számára lett kitalálva, hanem a Waldorf Astoria cigarettagyár munkásainak a gyerekei számára, afféle gyári munkás utánpótló nevelésként. Rudolf Steiner dolgozta ki az antropozófia talaján.

A Montessori módszerek tökéletesen működnek bármilyen szellemi szinten, mivel a fejlődéslélektan eredményein alapulnak. Többek között Winkler Márta is nagy sikerrel alkalmazta ezek egy részét a Kincskereső iskolában. Sőt, a legtöbb iskola átvett olyan módszereket, amelyekről nem is tudják, hogy Montessori nevéhez fűződnek, mint pl. gyermekméretű bútorok, tapintásos képességfejlesztő taneszközök, stb.